Hostname: page-component-8448b6f56d-sxzjt Total loading time: 0 Render date: 2024-04-23T07:25:45.263Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

The National L2 Curriculum in Hungary*

Published online by Cambridge University Press:  19 November 2008

Péter Medgyes
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Extract

Hungary is a small landlocked country in Central Europe with a population of over ten million. The official language, and the mother tongue of the vast majority of the population, is Hungarian. Belonging to the Uralic language family, Hungarian is unrelated to any other European language except Finnish. In order to minimize the effects of their linguistic isolation, Hungarians have always attached great importance to the learning of foreign languages.

Type
National Curriculum Planning for Second Language Learning
Information
Annual Review of Applied Linguistics , Volume 13 , March 1992 , pp. 24 - 36
Copyright
Copyright © Cambridge University Press 1992

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

UNANNOTATED BIBLIOGRAPHY

Bárdos, J. 1984. Nyelvek és elvek. [Languages and principles.] Pedagógiai Szemle. [Pedagogical Review.] 34. 471–476.Google Scholar
Bárdos, J. 1986. State language examinations in Hungary: A survey on levels, requirements and methods. In Tettamanti, E. (ed.) OPI Bulletin.Budapest: National Institute of Education. 50–90.Google Scholar
Báthory, Z. 1991. Az alaptanterv és a közoktatás szabályozása. [The National Core Curriculum and regulating public education.] Új Pedagógiai Szemle. [New Pedagogical Review.] 41.2.5–12.Google Scholar
Báthory, Z. and Szebenyi, P. (eds.) 1992. Nemzeti alaptanterv, 3. változat. [The National Core Curriculum, Draft 3.] Budapest: Művelődési és Közoktátérium.Google Scholar
Bodöczky, C. and Malderez, A.. In press. Presett teaching experience supervisor training. English Language Teaching Journal. 47.1.Google Scholar
British Council, 1990. The English language teacher supply programme. Budapest: Project Document.Google Scholar
Dobos, K. (ed.) 1992. A közoktatási törvény koncepciója. [The conceptual framework of the public education law.] Budapest: Művelődési és Közoktatási Minisztérium.Google Scholar
Dörnyei, Z. 1987. Mérhetõ-e az idegen nyelvi tudás? [Can foreign-language competence be measured?] Pedagógiai Szemle. [Pedagogical Review.] 37.307–318.Google Scholar
Dörnyei, Z. 1992. English teaching in Hungary: How far behind? Studies in Educational Evaluation. 18.47–56.CrossRefGoogle Scholar
Dörnyei, Z. and Medgyes, P.. 1987. Nyelvoktatás kisvállalkozásban. [Language teaching in private language schools.] Kritika. [Criticism.] 87.12.31–35.Google Scholar
Dörnyei, Z. and Tóth, N. Z. 1987. Megméretett-a magyar állami nyelvvizsga-rendszer áttekintése. [State language examination in Hungary: A critical analysis.] Pedagógiai Szemle. [Pedagogical Review.] 37.1119–1132.Google Scholar
Duff, P. A. 1991. The efficacy of dual-language education in Hungary: An investigation of three Hungarian-English programs. Los Angeles: Language Resource Program, UCLA. Unpublished manuscript.Google Scholar
Földes, C. 1992. Zur gegenwartigen Situation des Deutschen als Fremdsprache in Ungarn. [On the present situation of German as a foreign language in Hungary.] Zielsprache Deutsch. [Target Language: German.] 23.1.30–40.Google Scholar
Fülöp, K. 1984. Idegen nyelvek a mai iskolában. [Foreign languages in Hungarian schools today.] Pedagógiai Szemle. [Pedagogical Review.] 34.249–255, 291–298.Google Scholar
Griffiths, J. 1992. Centre for English Teacher Training: B.A. curriculum. Budapest: Centre for English Teacher Training.Google Scholar
Halász, G. 1987. A new education act. The New Hungarian Quarterly. 23.106.49–56.Google Scholar
Halász, G. 1990. School autonomy and the reform of educational administration in Hungary. Prospects. 20.387–394.CrossRefGoogle Scholar
Heltai, P. 1989. Utolsókból elsõk? [The last shall be the first?] Hitel. [Credit.] 23.50–51.Google Scholar
Horváth, A. and Miháaly, O. 1990. Globalization of education and Eastern Europe. Prospects. 20.145–154.CrossRefGoogle Scholar
Kádár-Fülöp, J. 1979. Az angol nyelv tanításának eredményei. [The results of teaching English.] In Kiss, A., Nagy, S., and Szarka, J. (eds.) Tanulmányok a neveléstudomány köréből: 1975–76. [Studies in the science of education: 1975–76.] Budapest: Akadémiai Kiadó. 276–341.Google Scholar
Kádár-Fülöp, J. 1991. Iskolarendszerünk az IEA-adatok tükrében. [Our educational system in the light of IEA data.] Köznevelés. [State Education.] 47.14.3.Google Scholar
Kelemen, E. 1992. Törvények nölkül—törvényen kívül. [Without laws—out of law.] Új Pedagógiai Szemle. [New Pedagogical Review.] 42.3.3–11.Google Scholar
Kontra, M. 1981. On teaching English in Hungary in the 1970s. English Language Teaching Journal. 35.186–191.CrossRefGoogle Scholar
Központi Statisztikai Hivatal. 1981. Az 1980. évi népszámlálás, 21.kötet, demográfiai adatok. [The 1980 Census, Volume 21, Demographic data.] Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.Google Scholar
Medgyes, P. 1984. Angoltanításunk fõ gondjai. [Major problems in the teaching of English in Hungary.] Pedagógiai Szemle. [Pedagogical Review.] 34.566–571.Google Scholar
Medgyes, P. and Kaplan, R. B. 1992. Discourse in a foreign language: The example of Hungarian scholars. International Journal of the Sociology of Language. 98.69–102.Google Scholar
Művelődési és Közoktatási Minisztérium. 1991. Statisztikai tájékoztató 1990/91. [Statistical data 1990/91. Budapest: Mővelűdési és Közoktatási Minisztérium.Google Scholar
Művelődési Minisztérium. 1989. Statisztikai tájékoztató 1988/89. [Statistical data 1988/89.] Budapest: Művelődési Minisztérium.Google Scholar
Peace Corps. 1989. Findings and recommendations. Budapest: Peace Corps.Google Scholar
Szebenyi, P. 1991. Az iskolák véleménye a Nemzeti alaptantervről [Public opinion poll on the National Core Curriculum.] Új Pedagógiai Szemle. [New Pedagogical Review.] 41.10.3–13.Google Scholar
Szentiványi, Á. 1990. Nyelwizsga, vizsgázó, vizsgáztató, vizsga. [Language exam, examinee, examiner, examination.] Budapest: Közgazdasági és Jogi Könykvkiadó.Google Scholar
Terestyéni, T. 1980. Idegennyelv-tudás a magyar lakosság körében. [The knowledge of foreign languages among the Hungarian population.] Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.Google Scholar
Tóth, P. 1991. Studie zum gegenwartigen Stand der sprachlich- kommunikativen und soziokulturellen Qualifikation von Studenten und Hochschullehrern in Ungarn. [On the present situation of the communicative and sociocultural qualification of Hungarian students in schools and colleges.] Brussels: Tempus.Google Scholar
Vámos, Á. 1992. Mégis, kinek az érdeke? A tanórai kétnyelvűség vizsgálati szempontjai. [Whose interest is it anyway? Criteria for examining bilingual education.] Iskolakultúra. [School Culture.] 92.11/12.44–49.Google Scholar