Hostname: page-component-848d4c4894-8bljj Total loading time: 0 Render date: 2024-07-07T20:23:07.125Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

Research in foreign language education in Hungary (2006–2012)

Published online by Cambridge University Press:  09 September 2014

Péter Medgyes  and
Marianne Nikolov
Péter Medgyes
Affiliation:
Eötvös Loránd University Budapestpmedgy@gmail.com
Marianne Nikolov
Affiliation:
University of Pécsnikolov.marianne@pte.hu
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

In the past quarter century, Hungary has offered fertile ground for innovative developments in foreign language (FL) education. The appropriate, albeit disparaging, label applied to Hungary in the mid-1970s – ‘a land of foreign language illiterates’ (Köllő 1978: 6) – no longer applies. In the wake of the dramatic changes of 1989, the number of FL speakers rose quite rapidly. As a beneficial side-effect, applied linguistic and language education research, areas which used to be relegated to the lowest rung of the academic ladder, began to be recognised as legitimate fields of scientific inquiry, offering young researchers the opportunity to embark on an academic career. As a result, Hungarian authors are now regular contributors to distinguished journals, and researchers from Hungary are welcome speakers at international conferences.

However, Hungarian authors often choose to publish their research studies in local journals and volumes which are not easily accessible to the international research community, especially if written in Hungarian. The aim of this review, therefore, is to give an overview of such studies to demonstrate the breadth and depth of recent research conducted in Hungary.

Type
A Country in Focus
Information
Language Teaching , Volume 47 , Issue 4 , October 2014 , pp. 504 - 537
Copyright
Copyright © Cambridge University Press 2014 

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

References1

Albert, Á. (2006). Learner creativity as a potentially important individual variable: Examining the relationships between learner creativity, language aptitude and level of proficiency. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 77–98.Google Scholar
Árva, V. (2007). Exploring the teaching of English writing in secondary schools. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Bacsa, É. (2008). A tanulási célok vizsgálata az angol nyelvtanulás tükrében. Iskolakultúra 18.7-8, 33–49.Google Scholar
Bajzát, T. (2011). A mérnökök kommunikatív és interkulturális kompetenciája: elvárások és felkészítés. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Balázs, É. (2007). Stratégiától a kistérségi együttműködésekig. In Vágó, I. (ed.), Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 9–42.Google Scholar
Bárdos, J. (2009). Tanárképzési kontextusok különös tekintettel az angolra. In Frank, T. & Károly, K. (eds.), Anglisztika és amerikanisztika: magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 33–49.Google Scholar
Bárdos, J. (2012). A tantárgypedagógiák szerkezete, megítélésük kritéiriumai. Magyar Pedagógia 112.2, 61–75.Google Scholar
Barócsi, S. (2007a). Towards cooperative environments in teaching English as a foreign language. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 89–106.Google Scholar
Barócsi, S. (2007b). The role of observation in professional development in foreign-language teacher education. WoPaLP 1, 125–144.Google Scholar
Barócsi, S. (2011). The need to facilitate pre-service teachers in TEFL. In Lehmann, M., Lugossy, R. & Horváth, J. (eds.), 119–134.Google Scholar
Barta, É. (2010). Test takers’ listening comprehension sub-skills and strategies. WoPaLP 4, 59–85.Google Scholar
Barta, É. (2011). Analysis of listening comprehension assessment tasks. In Szabó, G., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 65–80.Google Scholar
Bereczky, K. (2007). Marking logical connection in presentations. WoPaLP 1, 78–98.Google Scholar
Bereczky, K. (2009). The identity of the business English teacher: A pilot study. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 83–98.Google Scholar
Bors, L. (2008). Hungarian 8th-graders’ writing skills in English. A criterion- and corpus-based assessment project. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Bosnyák, J. & Gáncs, N. (2012). The motivational disposition of English language teacher candidates. WoPaLP 6, 64–78.Google Scholar
Bukta, K. (2007a). Assessment of written performance: Tracing raters’ decision making process. Porta Linguarum, 8.2, 21–41.Google Scholar
Bukta, K. (2007b). Processes and outcomes in L2 English written performance assessment: Raters’ decision-making processes and awarded scores in rating Hungarian EFL learners’ compositions. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Council of Europe (2001). Common European framework of reference for languages: Learning, teaching, assessment. Cambridge: Cambridge University Press.Google Scholar
Cs. Czachesz, E. & Erdélyi, Á. (2007). Az olvasási stratégiahasználat és a német szövegértés összefüggései: vizsgálat német kéttannyelvű nemzetiségi középiskolába járó tanulók körében. Modern Nyelvoktatás 13.4, 3–18.Google Scholar
Cseresznyés, M. (2008). Exploring task difficulty in EFL reading assessment: The case of multiple matching tasks. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Csizér, K. (2012). A másodiknyelvi motivációs énrendszer, az önszabályozó tanulás és az énhatékonysági képzetek szerepe a nyelvtanulási motivációban: egy kérdőíves vizsgálat angol szakos egyetemisták körében. Iskolakultúra 22.11, 24–33.Google Scholar
Csizér, K., Holló, D. & Károly, K. (eds.) (2011). Dinamikus csoport, dinamikus tanulás. A csoportdinamika szerepe a nyelvtanulásban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.Google Scholar
Csizér, K., Kontráné Hegybíró, E. & Sáfár, A. (2008). Siket és nagyothalló felnőttek nyelvtanulási motivációja. Magyar Pedagógia 108.4, 341–357.Google Scholar
Csizér, K. & Kormos, J. (2006). Az interkulturális kapcsolatok és az idegennyelvi motiváció összefüggései. Iskolakultúra 16.11, 12–20.Google Scholar
Csizér, K. & Kormos, J. (2007). Az angol nyelvtanulási motiváció alakulása Budapesten tanuló egyetemisták és főiskolások körében. Magyar Pedagógia 107.1, 29–43.Google Scholar
Csizér, K. & Kormos, J. (2012). A nyelvtanulási autonómia, az önszabályozó stratégiák és a motiváció kapcsolatának vizsgálat. Magyar Pedagógia 112.1, 3–17.Google Scholar
Csoma, K. (2007). Információs és kommunikációs technológiák a nyelvtanárképzésben. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Dávid, G. (2009). A KER az idegennyelv-tudás mérésében: lehetőségek a nyelvvizsgák illesztésében. In Frank, T. & Károly, K. (eds.), Anglisztika és amerikanisztika: magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 383–394.Google Scholar
Dávid, G. (2012). A szintleírások nyelvének szerepe a KER magyar, angol és német nyelvű kiadásában. Magyar Pedagógia 112.1, 19–39.Google Scholar
Dobos, Cs. (ed.) (2010). Szaknyelvi kommunikáció (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 110). Budapest: Tinta Könyvkiadó.Google Scholar
Dóczi, B. (2006). Mapping the mental lexicon of pre-intermediate learners: Word associations in a depth of word knowledge elicitation task. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 117–138.Google Scholar
Dóczi, B. (2012). Mapping the changes in the bilingual lexicon of pre-intermediate learners of English: A longitudinal study of depth of word knowledge development. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Dombi, J. (2011). A qualitative study on English majors’ intercultural experiences. In Horváth, J. (ed.), 33–46.Google Scholar
Dombi, J., Nikolov, M., Ottó, I. & Öveges, E. (2009).Osztálytermi megfigyelések tapasztalatai szakképző intézmények nyelvóráin. Iskolakultúra 19.5-6, 16–39.Google Scholar
Dombi, J., Turányi, Z. & Nikolov, M. (2011). ‘It was a very pleasant experience’. Language teachers’ views on the Year of Intensive Language Learning Programme. In Szabó, G., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 47–64.Google Scholar
Dorner, H. & Major, É. (2009). Evolving collaboration among teacher trainees: Analysis of collaborative discourse. WoPaLP 3, 76–96.Google Scholar
Dörnyei, Z. (2009). The L2 motivational self system. In Dörnyei, Z. & Ushioda, E. (eds.), Motivation, language identity and the L2 self, Bristol, UK: Multilingual Matters, 9–42.Google Scholar
Doró, K. (2008). The written assessment of the vocabulary knowledge and use of English majors in Hungary. Ph.D. dissertation, USz, Szeged.Google Scholar
Doró, K. (2009). L2 productive vocabulary and mental lexicon in light of a word association task. In Lengyel, Z. & Navracsics, J. (eds.), Studies on the mental lexicon: Language acquisition – speech production – speech perception. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 30–40.Google Scholar
Doró, K. (2010). Compound words in Hungarian learners’ responses to a word association task. In Navracsics, J. (ed.), Nyelv, beszéd, írás: pszicholingvisztikai tanulmányok I, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 153–163.Google Scholar
Doró, K. (2011). Students’ perceptions about their preparedness for undergraduate studies of English. In Szabó, G., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 81–92.Google Scholar
Édes, Cs. (2008). ‘Teachers know best’: Autonomous beliefs and behaviours of English majors. A case study of three first-year students at Eötvös University. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 43–58.Google Scholar
Együd, G., Fazekas, M., Huszti, J., Kiszely, Z. & Tóth, I. (2008). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vizsgahely-ellenőrzési projektje I-II. Modern Nyelvoktatás 14.3, 10–28; 14.4, 44–56.Google Scholar
Einhorn, Á. (2007). Az idegen nyelvi érettségi vizsga reformja. In I. Vágó (ed.), Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 73–105.Google Scholar
Enyedi, Á. & Révész, J. (2009). A ‘hosszú’ tanítási gyakorlat hazai tapasztalatai. Pedagógusképzés 7.4, 35–56.Google Scholar
Erdélyi, Á. (2007). Az idegennyelvi szövegértés az olvasási és nyelvhasználati szokások tükrében. Új Pedagógiai Szemle 57.10, 51–67.Google Scholar
Eszenyi, R. (2007). Új eszköz a nyelvtanításban: a számítógépes csevegés (chat). Iskolakultúra 17.1, 105–116.Google Scholar
Eurobarometer (2006). Europeans and their languages. Brussels: European Commission.Google Scholar
Eurobarometer (2012). Europeans and their languages. Brussels: European Commission.Google Scholar
Falkné Bánó, K. (2008). Kultúraközi kommunikáció: az interkulturális menedzsment aspektusai. Budapest: Perfekt.Google Scholar
Fazekas, M. (2009). Felmérés a 2008-ban Magyarországon érettségizettek idegennyelv-tudásáról. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium.Google Scholar
Fehérvári, A. (2008). Esélyegyenlőség a nyelvi előkészítő évfolyamokon. Új Pedagógiai Szemle 58.2, 51–60.Google Scholar
Feyér, B. (2012). Investigating Hungarian EFL learners’ comprehension and attitudes pertaining to English speech varieties: A two-phase study. WoPaLP 6, 17–45.Google Scholar
Fischer, M. & Öveges, E. (2008). A Világ – Nyelv pályázati csomag háttere és megvalósítása (2003–2006): áttekintő tanulmány. www.okm.gov.hu/letolt/vilagnyelv/vny_fischer_oveges_090115.pdfGoogle Scholar
Fodor, M. (2008). My slice of Americana: Hungarian-Americans construct their ethno-cultural identity in narratives. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Furcsa, L. & Szilágyiné Hodossy, Zs. (2010). Életkorhoz illeszkedő nyelvpedagógus-képzés: tanító szakos hallgatók elképzelése a mesterképzésről. Modern Nyelvoktatás 16.2-3, 47–55.Google Scholar
Furka, I. (2008). The curriculum vitae and the motivational letter: A rhetorical and cultural analysis. WoPaLP 2, 18–37.Google Scholar
Furka, I. (2011). In the eye of the beholder: Establishing the Hungarian cultural value orientation profile for further use in foreign-language education. In Lehmann, M., Lugossy, R. & Horváth, J. (eds.), 63–76.Google Scholar
G. Havril, Á. (2008). Betekintés a felsőoktatási angol szaknyelvi képzésbe: Egy hallgatói szükségletelemzés részeredményeinek általános tanulságai. Modern Nyelvoktatás 14.3, 29–44.Google Scholar
Galántai, D. & Csizér, K. (2009). A tanárszerepe a diákok idegennyelvi motivációjának alakításában. Iskolakultúra 19.9, 71–77.Google Scholar
Gálné Mészáros, B. (2007). Tanulói vélemények a szaknyelvi előkészítésről az öt évfolyamos magyar-német két tannyelvű gimnáziumokban. Új Pedagógiai Szemle 57.10, 68–79.Google Scholar
Gottlieb, É., Huszti, J. & Tóth, I. (2012). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ kutatási beszámolója a fogyatékkal élő nyelvvizsgázók esélyegyenlőségének biztosításáról a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgaközpontokban. Iskolakultúra 22.2, 55–70.Google Scholar
Graddol, D. (2006). English next. London: The British Council.Google Scholar
Hardi, J. (2007). Hibaüzenetek kezelése az idegennyelvi olvasás folyamatában. Modern Nyelvoktatás 13.1, 61–72.Google Scholar
Hardi, J. (2010). Olvasás folyamatbeli LPS-használat vizsgálata. Modern Nyelvoktatás 16.1, 50–59.Google Scholar
Hardi, J. (2011). Nyelvtanulási motivációmérés leendő angol szakos tanítók körében. Modern Nyelvoktatás 17.1, 58–72.Google Scholar
Heitzmann, J. (2008a). The influence of the classroom climate on students’ motivation. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 207–224.Google Scholar
Heitzmann, J. (2008b). The ups and downs of motivation: A longitudinal study of a group of secondary-school learners of English. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Hild, G. (2007a). A Magyar Egységes Nyelvérzékmérő Teszt (MENYÉT) vizsgálata hangos gondolkodtatásos eljárással. Iskolakultúra 17.8-10, 108–116.Google Scholar
Hild, G. (2007b). Investigating a Hungarian language learning aptitude test with think-aloud protocol. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 255–268.Google Scholar
Hild, G. & Nikolov, M. (2011). Teachers’ views on tasks that work with primary school EFL learners. In Lehmann, M., Lugossy, R. & Horváth, J. (eds.), 47–62.Google Scholar
Hódi, Á., Nikolov, M. & Pathó, I. (2011). Emic perspectives on students’ year of intensive language learning experiences. In G. Szabó, Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 39–46.Google Scholar
Holló, D. (2006). Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás. In Kiefer, F. (ed.), Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 996–1017.Google Scholar
Holló, D. (2008). Értsünk szót! Kultúra, nyelvtanítás, nyelvhasználat. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
Holló, D. (2009). Mérlegen az angol szak. In Frank, T. & Károly, K. (eds.), Anglisztika és amerikanisztika: magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 51–64.Google Scholar
Horváth, J. (2007). Modern nyelvoktatás a JPU korpusz internetes gyűjteményével. Modern Nyelvoktatás 13.4, 19–25.Google Scholar
Horváth, J. (ed.) (2011). UPRT 2011. Pécs: Lingua Franca Csoport.Google Scholar
Horváth, J. (2012). Íráspedagógiai tanulmányok. Veszprém/Budapest: Gondolat.Google Scholar
Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.) (2007). UPRT 2007. Pécs: Lingua Franca Csoport.Google Scholar
Horváth, J. & Reif, Sz. (2010). Szerzők és szerzők: Íráspedagógiai kérdések a plágiumról. Modern Nyelvoktatás 16.4, 39–51.Google Scholar
Horváth-Magyar, V. (2011a). Research on the YILL Programme in the 2009/2010 school year. In Lehmann, M., Lugossy, R. & Horváth, J. (eds.), 91–104.Google Scholar
Horváth-Magyar, V. (2011b). ICC – Do I see? A case study on intercultural communication in a secondary school. In Horváth, J. (ed.), 23–32.Google Scholar
Illés, É. (2011). A szövegértés pragmatikája: Egy érettségi feladat elemzése. Iskolakultúra 21.4-5, 144–156.Google Scholar
Illés, É. & Csizér, K. (2010). Secondary school students’ contact experiences and dispositions towards English as an international language: A pilot study. WoPaLP 4, 1–22.Google Scholar
Juhász, A. (2011). Native EFL teachers’ self-perception of their teaching behaviour: A qualitative study. WoPaLP 5, 86–99.Google Scholar
Kagan, J. (1972). Motives and development. Journal of Personality and Social Psychology 22.1, 51–66.Google Scholar
Kalocsai, K. (2011). Communities of practice and English as a lingua franca: A study of Erasmus students in Szeged. Ph.D. dissertation, USz, Szeged.Google Scholar
Kimmel, M. (2007a). A reflektív tanárképzési modell a gyakorlatban. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Kimmel, M. (2007b). Az e-portfólió: science-fiction vagy realitás? Pedagógusképzés, 5.4, 5–22.Google Scholar
Kiss, T. (2008). Az internethasználat visszatartó erői a nyelvoktatásban. Pedagógusképzés 6.3, 117–128.Google Scholar
Kiszely, Z. (2003). Students’ writings in L1 Hungarian and L2 English: Rhetorical patterns, writing processes and literacy backgrounds. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Kiszely, Z. (2006). Magyar és angol nyelvű fogalmazások retorikai szerkezete: Összefüggések, magyarázatok és pedagógiai implikációk. Magyar Pedagógia 106.2, 129–146.Google Scholar
Köllő, M. (1978). Az orosz nyelv oktatásának néhány kérdése. Budapest: Tankönyvkiadó.Google Scholar
Koltai, A. (2012). Exploring student motivation: Teaching students specializing in EU English. WoPaLP 6, 46–63.Google Scholar
Kontra, H. E. (2007). Topics in the methodology of teaching EFL. Budapest: Okker.Google Scholar
Kontráné Hegybíró, E. (2009). A siketek joga az angol nyelvhez. In Frank, T. & Károly, K. (eds.), Anglisztika és amerikanisztika: magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 395–404.Google Scholar
Kontráné Hegybíró, E. & Kormos, J. (2007). Nyelvtanárok a diszlexiáról. Új Pedagógiai Szemle 57.9, 82–91.Google Scholar
Kontráné Hegybíró, E. & Kormos, J. (2008). Módszerek és ajánlások a diszlexiás nyelvtanulók eredményes tanításához. Új Pedagógiai Szemle 58.4, 23–39.Google Scholar
Kontráné Hegybíró, E., Csizér, K. & Sáfár, A. (2009). Idegennyelvek tanulása siketek és nagyot hallók körében. Új Pedagógiai Szemle 59.1, 72–83.Google Scholar
Kóris, R. (2012). Adventures into the unknown: A pilot interview study with business English teachers. WoPaLP 6, 1–16.Google Scholar
Kormos, J. & Csizér, K. (2009). A felnőtt nyelvtanulók angol nyelvtanulási motivációja. In Frank, T. & Károly, K. (eds.), Anglisztika és amerikanisztika: magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 373–382.Google Scholar
Lakatosné Török, E. & Dorner, H. (2007). Pedagógusok interkulturális kompetenciája nemzetközi partnerségben. Új Pedagógiai Szemle 57.10, 42–50.Google Scholar
Laki, M. (2006). Az idegennyelv-oktatási piac átalakulása. Közgazdasági Szemle 53.10, 880–902.Google Scholar
Lázár, I. (2006). The role and status of intercultural communication training in language teacher education in Hungary. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Lehmann, M. (2006). Vocabulary as a filter with first-year English majors. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 139–156.Google Scholar
Lehmann, M. (2007). The lexical diversity of short texts: Exploring the receptive-productive continuum of lexical knowledge. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 293–305.Google Scholar
Lehmann, M. (2009). Assessing English majors’ vocabulary at the University of Pécs: Working towards a corpus-based approach. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Lehmann, M., Lugossy, R. & Horváth, J. (eds.) (2011). UPRT 2010. Pécs: Lingua Franca Csoport.Google Scholar
Lehmann, M., Lugossy, R. & Nikolov, M. (2011). Az angoltanári MA program értékelése. Magyar Pedagógia, 111.4, 259–288.Google Scholar
Loch, Á. (2006). The effects of the types and the language of tasks on reading comprehension test performance. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Lugossy, R. (2009). ‘I will think about this’: A case study with a lower-primary school teacher of English. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 59–70.Google Scholar
Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.) (2009). UPRT 2008. Pécs: Lingua Franca Csoport.Google Scholar
Lukácsi, Z. (2008). Language and gender: How question tags are classified and characterised in current EFL materials. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 191–205.Google Scholar
Lukácsi, Z. (2011a). Principal examiners’ perceptions of test and item analysis. In J. Horváth (ed.), 135–146.Google Scholar
Lukácsi, Z. (2011b). Contextualisation and self-assessment of bilingual secondary institutions in Hungary. In G. Szabó, J. Horváth & M. Nikolov (eds.), 21–38.Google Scholar
Machata, M. (2011). The function of code-switching. In M. Lehmann, R. Lugossy & J. Horváth (eds.), 3–16.Google Scholar
Major, É. (2006). Szövegek, feladatok, vizsga: az angol nyelvi érettségi feladatsorok összeállításának folyamata. In Horváth, Zs. & Lukács, J. (eds.), Új érettségi Magyarországon: Honnan, hová, hogyan? Egy folyamat állomásai. Budapest: Országos Közoktatási Intézet, 139–153.Google Scholar
Major, É. (2007). A gyakorlatok szerepe az új mesterszintű tanárképzésben. Pedagógusképzés 5.4, 79–91.Google Scholar
Major, É. & Einhorn, Á. (2006). Az idegen nyelvek: vizsgafejlesztés nemzetközi kontextusban. In Horváth, Zs. & Lukács, J. (eds.), Új érettségi Magyarországon: Honnan, hová, hogyan? Egy folyamat állomásai. Budapest: Országos Közoktatási Intézet, 127–138.Google Scholar
Major, F. (2009). Adalékok a hazai szaknyelvoktatás történetéhez I, II. Modern Nyelvoktatás 15.1-2, 69–79; 15.3, 39–53.Google Scholar
Márkus, É. (2008). Az iskolai nyelvoktatás hatékonyságának vizsgálata a magyarországi német nemzetiség iskoláiban. Modern Nyelvoktatás 14.1-2, 85–108.Google Scholar
Medgyes, P. (2011). Aranykor – nyelvoktatásunk két évtizede: 1989–2009. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.Google Scholar
Medgyes, P. (2012). Derűre ború – avagy a magyar idegennyelv-oktatás útja a rendszerváltozás óta. Köznevelés 68.1-2, 22–25.Google Scholar
Medgyes, P. & Malderez, A. (eds.) (1996). Changing perspectives in teacher education. Oxford: Heinemann.Google Scholar
Menyhárt, A. (2008). Teachers or lecturers? The motivational profile of university teachers of English. WoPaLP 2, 119–137.Google Scholar
Menyhárt, A. & Kormos, J. (2006). Angol szakos hallgatók nyelvtanulási motivációja. Iskolakultúra 16.12, 114–125.Google Scholar
Menyhei, Zs. (2011a). ‘YILL class, YILL problems’: Teachers’ and students’ views on the Year of Intensive Language Learning. In Lehmann, M., Lugossy, R. & Horváth, J. (eds.), 77–90.Google Scholar
Menyhei, Zs. (2011b). ‘To me it's a bit different to teach a course like this’: Evaluation of a course on intercultural communication. In Horváth, J. (ed.), 47–60.Google Scholar
Mezei, G. (2008). Motivation and self-regulated learning: A case study of a pre-intermediate and an upper-intermediate adult student. WoPaLP 2, 79–104.Google Scholar
Mezei, G. (2011). Csoportstruktúrák és a csoportdinamika. In Csizér, K., Holló, D. & Károly, K. (eds.), 140–159.Google Scholar
Mezei, G. (2012). The motivational teaching practice of teachers and the self-regulatory system of students in the English language classroom. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Morvai, E., Ottó, I. & Öveges, E. (2009). Idegennyelv-oktatás a nyolcosztályos általános iskolák 1–3.osztályában. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium.Google Scholar
Nagy, B. (2008). ‘To will or not to will’: Exploring advanced EFL learners’ willingness to communicate in English. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Nagy, B. & Nikolov, M. (2007). A qualitative inquiry into Hungarian English majors’ willingness to communicate in English: Classroom perspectives. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 149–168.Google Scholar
Napravszky, N., Tánczos, J. & Mónos, K. (2009). Diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók nyelvtanulási stílusainak és stratégiáinak összehasonlító vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle 59.1, 50–71.Google Scholar
Németh, N. (2012). Using information and communication technologies in Hungarian teacher training courses: The role of the facilitator. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Némethné Hock, I. (2007). Hungarian teachers’ classroom language use. In Sheorey, R. & Kiss-Gulyás, J. (eds.), Studies in applied and theoretical linguistics. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 75–94.Google Scholar
Nikolov, M. (2007). A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika: nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében. In Vágó, I. (ed.), Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 43–72.Google Scholar
Nikolov, M. (2008). ‘Az általános iskola, az módszertan!’ Alsótagozatos angolórák empirikus vizsgálata. Modern Nyelvoktatás 14.1-2, 3–19.Google Scholar
Nikolov, M. (2011). Az angol nyelvtudás fejlesztésének és értékelésének keretei az általános iskola első hat évfolyamán. Modern Nyelvoktatás 17.1, 9–31.Google Scholar
Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.) (2006). UPRT 2006. Pécs: Lingua Franca Csoport.Google Scholar
Nikolov, M. & Józsa, K. (2006). Relationships between language achievements in English and German and classroom-related variables. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 197–224.Google Scholar
Nikolov, M. & Öveges, E. (2006). Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák vezetői, nyelvtanárai és tanulói körében 2006 tavaszán végzett felmérésről. Budapest: OktatásiMinisztérium. www.okm.gov.hu/main.php?folderID=710&articleID=227933&ctag=articlelist&iid=1Google Scholar
Nikolov, M. & Öveges, E. (2008). An exploratory study of vocational schools’ self-assessment. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 13–28.Google Scholar
Nikolov, M. & Szabó, G. (2011). Establishing difficulty levels of diagnostic listening comprehension tests for young learners of English. In Horváth, J. (ed.), 73–82.Google Scholar
Nikolov, M., Ottó, I. & Öveges, E. (2009a). A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése: 2004/2005 – 2008/2009. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium. www.nefmi.gov.hu/letolt/vilagnyelv/vny_nyek2009_jelentes_100510.pdfGoogle Scholar
Nikolov, M., Ottó, I. & Öveges, E. (2009b). Szakma és nyelv?Az idegennyelv-tanulás és -tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben. Budapest: Oktatásért Közalapítvány.Google Scholar
Öveges, E. (2007). The role of language proficiency exams in the planning and implementation of the year of intensive language learning (YILL). In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 19–32.Google Scholar
Péter-Szarka, Sz. (2010). Az idegennyelv-tanulási motiváció és az azzal összefüggésben álló tanulói jellegzetességek változása a felsőtagozatban. Iskolakultúra 20.9, 105–117.Google Scholar
Petneki, K. (2006). Mit ér a nyelvtudás, ha nem angol? Modern Nyelvoktatás 12.2, 50–56.Google Scholar
Petneki, K. (2007). Az idegen nyelvek oktatása Magyarországon az ezredfordulón. Szeged: JATE Press.Google Scholar
Petneki, K. (2010). Nyelvhelyesség mérése az új érettségiben a német vizsga példáján. Modern Nyelvoktatás 16.1, 38–49.Google Scholar
Piniel, K. (2006). Foreign language classroom anxiety: A classroom perspective. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 39–58.Google Scholar
Pohl, U. & Szesztay, M. (2010). Understanding group energy in university language classes. WoPaLP 4, 23–38.Google Scholar
Prescott, F. (2006). The importance of the group: A case study of a university first-year academic skills class. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 283–298.Google Scholar
Prescott, F. (2007). Organizational strategies in the writing of entry-level university students. WoPaLP 1, 17–37.Google Scholar
Révész, J. (2011). Mentorok a tanárképzés rendszerében. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Rieger, B. (2008). Exploring gender and target language effect on Hungarian EFL learners’ beliefs about language learning. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 29–42.Google Scholar
Rieger, B. (2009). Hungarian university students’ beliefs about language learning: A questionnaire study. WoPaLP 3, 97–113.Google Scholar
Sankó, Gy. (2006). The effects of hypertextual input modification on L2 vocabulary acquisition and retention. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 157–178.Google Scholar
Sarkadi, Á. (2007). The language learning experience of Hungarian dyslexic students. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 183–194.Google Scholar
Sárvári, J. (2006). Intercultural and study achievement: A study of learning and group formation processes in a multicultural English medium instruction school in Hungary. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Sazdovska, J. (2007). A three-phase discourse analysis of student business presentations. WoPaLP 1, 54–77.Google Scholar
Sazdovska, J. (2009). The intentionality model of presentations: Towards a speech act and genre analysis of business presentations. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Sebestyénné Kereszthidi, Á. (2010). Alsótagozatos németórákon szerzett tapasztalataimról. Modern Nyelvoktatás 16.2-3, 56–70.Google Scholar
Sebestyénné Kereszthidi, Á. (2011). Kéttanítási nyelvű képzésben, alsótagozaton oktató nyelvtanárok meggyőződéseinek elemzése. Magyar Pedagógia 111.1, 79–103.Google Scholar
Simon, O. (2009a). Beszédészlelés és beszédmegértés. Anyanyelvi és idegennyelvi vonatkozások. Veszprém: Pannon Egyetemi Kiadó.Google Scholar
Simon, O. (2009b). L1 and L2 serial perception abilities at the age of 11 and 12. In Lengyel, Z. & Navracsics, J. (eds.), Studies on the mental lexicon: Language acquisition – speech production – speech perception. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 376–392.Google Scholar
Soproni, Zs. (2007a). Angol nyelvtanárok a doktori képzésben. Iskolakultúra 17.5, 123–136.Google Scholar
Soproni, Zs. (2007b). The way teachers of English learn: Professional development through the eyes of novice and experienced teachers. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 55–74.Google Scholar
Statistical yearbook of Hungary 1994 (1995). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.Google Scholar
Statistical yearbook of Hungary 2009 (2010). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.Google Scholar
Szabó, É. (2008). How do Hungarian teachers of English plan? A qualitative study. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Szabó, G. (2006). Anchors aweigh! An analysis of the impact of anchor item's number and difficulty range on item difficulty calibrations. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 249–262.Google Scholar
Szabó, G. & Kiszely, Z. (2010). Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern Nyelvoktatás 16.4, 19–38.Google Scholar
Szabó, G., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.) (2011). UPRT 2009. Pécs: Lingua Franca Csoport.Google Scholar
Szaszkó, R. (2007). Felnőtt nyelvtanulók motivációja és interkulturális találkozásai. Iskolakultúra 17.4, 138–144.Google Scholar
Szaszkó, R. (2011). The effects of intercultural contact on adult Hungarians’ motivation for learning English as a foreign language. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Szendrői, I. (2010). Teacher talk in the ESP classroom: The results of a pilot observation study conducted in the tourism context. WoPaLP 4, 39–58.Google Scholar
Szentpáli Ujlaki, E. (2007). Study-abroad motivation: Preliminary results of a pilot project. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 3–18.Google Scholar
Szentpáli Ujlaki, E. (2008). My first study-abroad experience. In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 99–117.Google Scholar
Szentpáli Ujlaki, E. (2011). An exploratory study of foreign Erasmus students’ initial cultural experiences. In Szabó, G., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 123–135.Google Scholar
Szilágyiné Inántsy, Á. (2010). Nyelvtanítás-nyelvtanulás a hátrányos szociokulturális környezetből érkező diákok számára az Arany János Tehetséggondozó Program keretein belül. Új Pedagógiai Szemle 60.8-9, 76–80.Google Scholar
Tankó, Gy. & Tamási, G. (2008). A comprehensive taxonomy of argumentative thesis statements: A preliminary pilot study. WoPaLP 2, 1–17.Google Scholar
Török, D. & Csizér, K. (2007). Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében. Iskolakultúra 17.11-12, 38–49.Google Scholar
Tóth, Zs. (2006). First-year English majors’ perceptions of the effects of foreign language anxiety on their oral performance. In Nikolov, M. & Horváth, J. (eds.), 25–38.Google Scholar
Tóth, Zs. (2007a). Foreign language anxiety: A study of first year English majors. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Tóth, Zs. (2007b). Predictors of foreign-language anxiety: Examining the relationship between anxiety and other individual learner variables. In Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 123–148.Google Scholar
Tóth, Zs. (2008a). A foreign language anxiety scale for Hungarian learners of English. WoPaLP 2, 55–78.Google Scholar
Tóth, Zs. (2008b). Foreign language anxiety: For beginners only? In Lugossy, R., Horváth, J. & Nikolov, M. (eds.), 207–225.Google Scholar
Tóth, Zs., Heitzmann, J. & Sheorey, R. (2007). Foreign language anxiety among Hungarian EFL teachers: An exploratory study. In Sheorey, R. & Kiss-Gulyás, J. (eds.), Studies in applied and theoretical linguistics. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 59–73.Google Scholar
Vámos, Á. (2006). A magyar-kínai két tanítási nyelvű általános iskola első tanéve. Iskolakultúra 16.3, 77–89.Google Scholar
Vámos, Á. (2007). Kétszintű érettségi vizsga a két tanítási nyelvű középiskolákban. Új Pedagógiai Szemle 57.3-4, 104–113.Google Scholar
Vámos, Á. (2008a). A kétnyelvű oktatás tannyelv-politikai problématörténete és jelenkora. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.Google Scholar
Vámos, Á. (2008b). Az orosz nyelv tanulása idegennyelvű, kétnyelvű iskolai környezetben. In Vámos, Á. & Kovács, J. (eds.), A két tanítási nyelvű oktatás elmélete és gyakorlata 2008-ban. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 234–247.Google Scholar
Vámos, Á. (2009). A két tanítási nyelvű iskolák tankönyv- és taneszköz-ellátottsága és ennek hatása a tannyelvpedagógiára. Magyar Pedagógia 109.1, 5–27.Google Scholar
Veljanovszki, D. (2007). Students’ academic speech events as seen by students and teachers in a Hungarian EFL setting. WoPaLP 1, 38–53.Google Scholar
Vígh, T. (2008). Egy IRT-alapú nyelvi feladatbank létrehozásának módszertani kérdései. Magyar Pedagógia 108.1, 29–51.Google Scholar
Vígh, T. (2010). Az idegennyelvi érettségi működése és hatása a tanulói teljesítmények és a tanári nézetek tükrében. Ph.D. dissertation, USz, Szeged.Google Scholar
Vígh, T. (2012). A kétszintű idegennyelvi érettségi tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatása. Iskolakultúra 23.7-8, 62–79.Google Scholar
Vukics, G. (2011). A csoporton belüli kapcsolatok hatása a nyelvtanulásra. In Csizér, K., Holló, D. & Károly, K. (eds.), Dinamikus csoport, dinamikus tanulás. A csoportdinamika szerepe a nyelvtanulásban. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 87–109.Google Scholar
Walkó, Zs. (2007). Genre in use: The recontextualisation of classroom practice in research articles and undergraduate theses. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar
Zergollern-Miletić, L. & Horváth, J. (2009). Eredetiség zágrábi és pécsi egyetemisták angol nyelvű írásaiban. Iskolakultúra 19.10, 50–57.Google Scholar
Zöldi Kovács, K. (2009). Egészségügyi szaknyelvi kommunikáció: hallásértési stratégiák elemzése. Ph.D. dissertation, UP, Pécs.Google Scholar
Zsubrinszky, Zs. (2010). A genre-based description of business emails. A study of British and Hungarian business people's L1 and L2 business emails. Ph.D. dissertation, ELTE, Budapest.Google Scholar