Skip to main content Accessibility help
×
Home
  • Print publication year: 2007
  • Online publication date: June 2009

Chapter 8 - The kingdom of Hungary

Summary

BEFORE CHRISTIANITY: RELIGION AND POWER

A Hungarian-speaking population, probably together with Turkic speakers, gradually conquered and settled the Carpathian Basin from the end of the ninth century onwards, after being attacked by Pechenegs. Scholars have speculated about the route and chronology of their migrations, about the ethnogenesis of the Hungarians and their social and political structure, with widely varied results. No firm evidence exists before the ninth century. Even the sources for the period between the ninth and eleventh centuries are extremely fragmentary and controversial, therefore most interpretations remain open to debate.

Pre-Christian religious beliefs have been reconstructed as animistic-shamanistic by scholars, based on analogies, linguistic evidence (the dating of which is problematic), the analysis of modern folklore and archaeological data. The worship of forces of nature characterized beliefs. Muslim sources describe the Hungarians as star-worshippers and sometimes as fire-worshippers. Several sources mention oaths taken on dogs, where the dog was cut in half, to symbolize the fate of the oath-breaker. Based on the prohibitions in Christian regulation, cult at holy groves and springs, where sacrifices were made, seems to have been an important part of traditional beliefs, but no archaeological evidence of cult sites is known. Folklorists point to the existence of helping spirits. Whereas traditionally scholars claimed that shamanism was a key element of pre-Christian beliefs, recently the existence of shamanism among the Hungarians has been disputed.

Related content

Powered by UNSILO
References
Ademari Cabannensis Chronicon, ed. Bourgain, P., Landes, R. and Pon, Turnhout G., 1999 (Corpus Christianorum Continuatio Mediaeualis 129).
Altmann, J.et al. 1999, Medium Regni: Medieval Hungarian Royal Seats, Budapest.
Annales Alamannici, ed. Pertz, G. H., Monumenta Germaniae Historica SS I, Hanover, 1826, 22–60.
Annales Altahenses maiores, ed. Oefele, E., Monumenta Germaniae Historica Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi, Hanover, 1891.
Annales Heremi, ed. Pertz, G. H., Monumenta Germaniae Historica SS Ⅲ, Hanover, 1839, 138–45.
Annales Hildesheimenses, ed. Pertz, G. H., Monumenta Germaniae Historica SS Ⅲ, Hanover, 1839, 22–116.
Annales Sangallenses Maiores, ed. Arx, I., Monumenta Germaniae Historica SS I, Hanover, 1826, 73–85.
Anonymi (P. Magistri) Gesta Hungarorum, ed. Jakubovich, E., SRH, vol. I, 13–117.
Armstrong, G. and Wood, I. N., eds. 2000, Christianizing Peoples and Converting Individuals, Turnhout.
Arnold of Regensburg, ‘Ex Arnoldi libris de S. Emmerammo’, ed. Waitz, G., Monumenta Germaniae Historica SS Ⅳ, Hanover, 1891, 543–74.
Baán, I. 1996, ‘The Metropolitanate of Tourkia: The Organization of the Byzantine Church in Hungary in the Middle Ages’, in Prinzing and Salamon 1996, 45–53.
Baán, I. 1997, ‘The Foundation of the Archbishopric of Kalocsa: The Byzantine Origin of the Second Archdiocese in Hungary’, in Early Christianity in Central and East Europe, ed. Urbańczyk, P., Warsaw, 67–73.
Bak, J. M. 2000, ‘Signs of Conversion in Central European Laws’, in Armstrong and Wood 2000, 115–24.
Bak, J. M.et al. eds. and trs. 1989, The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary 1000–1301, Bakersfield, CA.
Bakay, K. 1978, A magyar államalapítás, Budapest.
Bálint, Cs. 1970, ‘Ló a magyar hitvilágban’, Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1, 31–43.
Bálint, Cs. 1971, ‘A honfoglaláskori lovastemetkezések’, Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1971/2, 85–108.
Bálint, Cs. 1981, ‘Einige Fragen des Dirhem-Verkers in Europa’, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 33, 105–31.
Bálint, Cs. 1991, Südungarn im 10. Jahrhundert, Budapest.
Bálint, M., J. Laszlovszky, B. Romhányi and M. Takács 2003, ‘Medieval Villages and their Fields’, in Visy 2003, 383–8.
Bardoly, I. ed. 2002, A magyar királyok koronázó palástja, Budapest and Veszprém.
Benkő, L. 1996, ‘Anonymus élő nyelvi forrásai’, in Kovács and Veszprémy 1996, 221–47.
Benkő, L. 1997, ‘A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik’, in Kovács and Veszprémy 1997, 163–76; French tr. in Csernus and Korompay 1999, 121–36.
Benkő, L. 2002, Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről, Budapest.
Berend, N. 2001, At the Gate of Christendom: Jews, Muslims and ‘Pagans’ in Medieval Hungary, c. 1000–c. 1300, Cambridge.
Berta, Á. 1999, ‘Le Système des noms de tribus Hongroises d'origine turke’, in Csernus and Korompay 1999, 45–59.
Biczó, P. 2001, ‘Archäologische Beobachtungen zur Baugeschichte der Stiftskirche Unserer Lieben Frau zu Székesfehérvár’, Acta Historiae Artium 42, 283–95.
Bodó, B. 2004, ‘A pécsváradi kolostor I. István korában’, in Etűdök, ed. Bardoly, I., Budapest, 21–33.
Bogyay, T. 1988, Stephanus Rex, Budapest.
Bóna, I. 1998, Az Árpádok korai várai, 2nd edn, Debrecen.
Bóna, I. 2000, ‘Quedlinburg és következményei (973)’, in A magyarok és Európa a 9–10. században, Budapest, 72–5.
Bóna, I. 2002, ‘Várak Szent István korában’, in Veszprémy 2002, 296–301.
Bonizo of Sutri, Liber ad amicum, ed. Dümmler, E., Monumenta Germaniae Historica Libelli de lite imperatorum et pontificum saeculis Ⅺ et Ⅻ conscripti, vol. I, Hanover, 1891, 568–620.
Bruno of Querfurt, Epistola Brunonis ad Henricum regem, ed. Karwasińska, J., Monumenta Poloniae Historica nova series Ⅳ/3, Warsaw, 1973, 97–106.
Bruno of Querfurt, S. Adalberti Pragensis episcopi et martyris vita altera, ed. Karwasińska, J., Monumenta Poloniae Historica nova series Ⅳ/2, Warsaw, 1969, redactio longior 1–41; redactio brevior 43–69.
Bruno of Querfurt, Vita quinque fratrum eremitarum, ed. Karwasińska, J., Monumenta Poloniae Historica nova series Ⅳ/3, Warsaw, 1973, 27–84.
Buzás, G., J. Laszlovszky and K. Magyar 2003, ‘Medieval Royal Centres’, in Visy 2003, 348–63.
Cevins, M. M. de 1999, ‘Les Paroisses hongroises au Moyen Âge’, in Csernus and Korompay 1999, 341–57.
Chronici Hungarici compositio saeculi ⅩⅣ, ed. A. Domanovszky, SRH, vol. I, 217–505.
Conversio Bagoarium et Carantanorum, Das Weißbuch der Salzburger Kirche über die erfolgreiche Mission in Karantanien und Pannonien, ed. Wolfram, H., Vienna, Cologne and Graz, 1979.
Csernus, S. and Korompay, K., eds. 1999, Les Hongrois et l'Europe: conquête et intégration, Paris and Szeged.
Curta, F. 2001, ‘Transylvania around ad 1000’, in Europe around the Year 1000, ed. Urbańczyk, P., Warsaw, 141–65.
Di Cave, C. 1995, L'arrivo degli ungheresi in Europa e la conquista della patria. Fonti e letteratura critica, Spoleto.
Dienes, I. 1972, A honfoglaló magyarok (Eng. tr. Hungarians Cross the Carpathians), Budapest.
Diószegi, V. 1967, A pogány magyarok hitvilága, Budapest.
Dobszay, L. 1988, ‘A középkori magyar liturgia István-kori elemei?’, in Szent István és kora, ed. Glatz, F. and Kardos, J., Budapest, 151–5.
Elter, I. 1996, ‘A magyar kalandozáskor arab forrásai’, in Kovács and Veszprémy 1996, 173–80.
Entz, G. and Szakál, E. 1964, ‘La Reconstitution du sarcophage du roi Etienne’, Acta Historiae Artium 10, 215–28.
Erdélyi, L. and Sörös, P., eds. 1902–16, A Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, 12 vols., Budapest.
Falvy, Z. and Mezey, L., eds. 1963, Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert, Budapest and Graz.
Fodor, I. 1980, Verecke híres útján (Eng. tr. In Search of a New Homeland: The Prehistory of the Hungarian People and the Conquest 1982), Budapest.
Fodor, I. ed. 1996, The Ancient Hungarians: Exhibition Catalogue, Budapest.
Fodor, I. 2000, A bécsi szablya és a prágai kard, Szeged.
Fodor, I. 2003, ‘The Art and Religion of the Ancient Hungarians’, in Visy 2003, 333–7.
Fügedi, E. 1991, ‘Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor’, Századok 125/1–2, 35–67.
Fülep, F., Bachmann, Z. and Pintér, A. 1988, Sopianae-Pécs ókeresztény emlékei, Budapest.
Fülöp, A. and Koppány, A. 2002, ‘A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998–2002)’, Műemlékvédelmi Szemle 12/1 [2004], 5–40.
Fundatio ecclesiae S. Albani Namucensis, ed. Holder-Egger, O., Monumenta Germaniae Historica SS ⅩⅤ/2, Hanover, 1888, 962–4.
Gerardi Moresenae Aecclesiae seu Csanadiensis Episcopi Deliberatio supra hymnum trium puerorum, ed. Silagi, Turnhout G., 1978 (Corpus Christianorum Continuatio Mediaeualis 49).
Gerevich, T. 1938, Magyarország románkori emlékei, Budapest.
Gerics, J. 1981, ‘A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól’, Magyar Könyvszemle 97, 175–88.
Gerics, J. 1995, Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest.
Gerics, J. and E. Ladányi 2000, ‘A magyarországi keresztény egyházszervezés forráskritikájához’, in Magyaroknak eleiről. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére, ed. Piti, Szeged F., 187–96.
Göckenjan, H. 1997, ‘Eskü és szerződés az altaji népeknél’, in Kovács and Paládi-Kovács 1997, 333–45.
Gregorii papae Ⅶ Epistolae Selectae, ed. Schmale, F.-J., Fontes litem de Investitura Illustrantes, Darmstadt, 1978 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters XIIa).
Györffy, Gy. 1977, István király és műve, Budapest.
Györffy, Gy. 1992, Diplomata Hungariae Antiquissima, vol. I, 1000–1131, Budapest.
Györffy, Gy. 1993, Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok, Budapest.
Györffy, Gy. 1997, ‘A magyar törzsnevek és törzsi helynevek’, in Kovács and Veszprémy 1997, 221–34.
Györffy, Gy. and J. Harmatta 1997, ‘Rovásírásunk az eurázsiai írásfejlődés tükrében’, in Kovács and Veszprémy 1997, 145–62.
Harmatta, J. 1997, ‘Iráni nyelvek hatása az ősmagyar nyelvre’, in Kovács and Veszprémy 1997, 71–83.
Hermann of Reichenau, Chronicon, ed. Buchner, R., Fontes Saeculorum noni et undecimi historiam ecclesiae Hammaburgensis necnon Imperii illustrantes, Darmstadt, 1961 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters XI), 628–707.
Hervay, F. L. 1984, Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria, Rome.
Horváth, I. 2002, ‘Az Árpád-kori Esztergom’, in Központok és falvak a honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarországon, ed. Kisné Cseh, Tatabánya J. (Tudományos Füzetek 6), 233–54.
Hube, R. 1856, Antiquissimae Constitutiones Synodales Provinciae Gneznensis, St Petersburg.
Huszár, L. 1979, Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute, Budapest.
Istvánovits, E. 2003, A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga, Nyíregyháza.
Jánosi, M. 1996, Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged.
Katona, I. 1997, ‘A magyar honfoglalás mondaköre’, in Kovács and Paládi-Kovács 1997, 267–73.
Király, P. 1996, ‘A Konstantín- és Metód-legenda magyar részletei’, in Kovács and Veszprémy 1996, 113–18.
Kiss, A. 1983, Baranya megye Ⅹ–Ⅺ. századi sírleletei, Budapest.
Kiss, E. 2002, ‘La Couronne greque dans son contexte’, Acta Historiae Artium 43, 39–51.
Kiss, G. 2000, Vas megye 10–12. századi sír- és kincsleletei, Szombathely.
Kiss, G. and Tóth, E. 1993, ‘A szombathelyi Szent Márton-templom régészeti kutatása 1984–1992’, Communicationes Archaeologicae Hungariae, 175–99.
Klaniczay, G. 2002, Holy Rulers and Blessed Princesses: Dynastic Cults in Medieval Central Europe, Cambridge.
Klaniczay, G. and E. Madas 1996, ‘La Hongrie’, in Hagiographies, ed. Philippart, Turnhout G., vol. II, 103–60.
Kłoczowski, J. 1977, ‘Les Paroisses en Bohême, en Hongrie et en Pologne (Ⅺ–ⅩⅢ siècles)’, in Le istituzioni ecclesiastiche della ‘Societas Christiana’ dei secoli Ⅺ–Ⅻ: diocesi, pievi e parocchie. Atti della sesta settimana internazionale di studio Milano, 1–7 settembre 1974. Miscellanea del Centro di Studi Medioevali 8, Milan, 187–98.
Korompay, K. 1999, ‘Naissance des premiers textes Hongrois’, in Csernus and Korompay 1999, 359–73.
Koszta, L. 1993, ‘Ciszterci rend története Magyarországon a kolostorok alapítása idején 1142–1270’, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1993/1–2, 115–28.
Koszta, L. 1996, ‘Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a 12. század elejéig’, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica 103, 67–81.
Koszta, L. 2001, ‘Egyház- és államszervezés’, in Kristó 2001a, 65–74.
Kovács, B. 1989–90, ‘Magyarország középkori patrocíniumai’, Agria25–6.
Kovács, É. 1994, ‘Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája’, in Veszprém kora középkori emlékei, ed. Zs. Fodor, , Veszprém, 22–33.
Kovács, É. and Zs. Lovag, 1980, The Hungarian Crown and Other Regalia, Budapest.
Kovács, L. 1997, A kora Árpád-kori magyar pénzverésről, Budapest.
Kovács, L. 2001, ‘Szent István pénzverése’, in Kristó 2001a, 93–100.
Kovács, L. and Paládi-Kovács, A., eds. 1997, Honfoglalás és néprajz, Budapest.
Kovács, L. and Veszprémy, L., eds. 1996, A honfoglaláskor írott forrásai, Budapest.
KovÁcs, L. and L. Veszprémy, eds. 1997, HonfoglalÁs és nyelvészet, Budapest.
Kristó, Gy. 1965, ‘Megjegyzések az ún. “pogánylázadások” kora történetéhez’, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica 18, 1–57.
Kristó, Gy. 1988, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest.
Kristó, Gy. 1995, A magyar állam megszületése, Szeged.
Kristó, Gy. 1996, ‘Honfoglaló fejedelmek. Árpád és Kurszán’, in Honfoglalás és társadalom, Budapest, 65–109.
Kristó, Gy. , ed, 2001a, Államalapítás, társadalom, művelődés, Budapest.
Kristó, Gy. 2001b, Szent István király, Budapest.
Kristó, Gy. 2002a, Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. 20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről, Budapest.
Kristó, Gy. 2002b, ‘Géza fejedelem megítélése’, in Veszprémy 2002, 369–80.
Kristó, Gy. 2002c, Magyar Historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon, Budapest.
Kristó, Gy. 2004, ‘Tatárjárás előtti bencés monostorainkról’, Századok 138/2, 403–11.
László, Cs. 1996, ‘Archäologische Beobachtungen zur mittelalterlichen Baugeschichte der Abtei von Pannonhalma’, Acta Historiae Artium 38, 5–13.
Laszlovszky, J. 1991, ‘Social Stratification and Material Culture in 10th–14th Century Hungary’, in Alltag und materielle Kultur im mittelalterlichen Ungarn, ed. Kubinyi, A. and Laszlovszky, Krems J. (Medium Aevum Quotidianum 22), 32–67.
Laszlovszky, J. and B. Romhányi 2003, ‘Cathedrals, Monasteries and Churches: The Archaeology of Ecclesiastic Monuments’, in Visy 2003, 372–6.
Legenda S. Gerhardi episcopi, ed. Madzsar, I., SRH, vol. II, 461–506.
Legenda S. Stephani regis maior et minor, atque legenda ab Hartvico episcopo conscripta, ed. Bartoniek, E., SRH, vol. II, 363–440.
Legenda Scriptores Zoerardi et Benedicti, ed. Madzsar, I., SRH, vol. II, 347–61.
Libellus de institutione morum, ed. Balogh, I., SRH, vol. II, 611–27.
Libri Anniversariorum et Necrologium monasterii Sancti Galli, ed. Baumann, F. L., Monumenta Germaniae Historica Necrologia Germaniae, vol. I, Berlin, 1888, 462–87.
Liudprand, Legatio ad imperatorem Constantinopolitanum Nicephorum Phocam, ed. Bauer, A. and Rau, R., Fontes ad Historiam Aevi Saxonici Illustrandam, Darmstadt, 1971 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters VIII), 524–89.
Liudprand, Liber Antapodoseos, ed. Bauer, A. and Rau, R., Fontes ad Historiam Aevi Saxonici Illustrandam, Darmstadt, 1971 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters VIII), 244–495.
Liudprand, Liber de Ottone rege, ed. Bauer, A. and Rau, R., Fontes ad Historiam Aevi Saxonici Illustrandam, Darmstadt, 1971 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters VIII), 496–523.
Mályusz, E. 1966, ‘Die Eigenkirche in Ungarn’, Studien zur Geschichte Osteuropas 3, 76–95.
Mályusz, E. 1971, Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest.
Marosi, E. 1996, ‘A honfoglalás a művészetben’, Magyar Tudomány 103, 1026–34.
Marosi, E. 2000, ‘Das Grab des heiligen Stephan in Stuhlweißeinburg (Székesfehérvár)’, in Wieczorek and Hinz 2000, vol. II, 625–7.
Marosi, E. and Tóth, M., eds. 1978, Árpád-kori kőfaragványok, Budapest and Székesfehérvár.
Mende, B. G. ed. 2005, Research on the Prehistory of the Hungarians: Papers Presented at the Meetings of the Institute of Archaeology of the HAS, 2003–2004, Budapest.
Mesterházy, K. 1968–70, ‘Adatok a Bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon’, Debreceni Múzeum Évkönyve, 145–77.
Mesterházy, K. 1992, ‘A honfoglaló magyarok hitvilága és a monoteizmus’, in Hiedelmek, szokások az Alföldön I, ed. Novák, L., Acta Musei de János Arany Nominati Ⅶ, 89–120.
Mesterházy, K. 1993, ‘Régészeti adatok Magyarország 10–11. századi kereskedelméhez’, Századok 127/3–4, 450–68.
Mesterházy, K. 2003, ‘The Archaeological Research of the Conquest Period’, in Visy 2003, 321–5.
Mező, A. 1996, A templomcím a magyar helységnevekben (11–15. század), Budapest.
Moravcsik, Gy. 1938a, ‘A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység’, in Serédi 1938, 171–212.
Moravcsik, Gy. 1938b, ‘Görögnyelvű monostorok Szent István korában’, in Serédi 1938, 387–422.
Moravcsik, Gy. 1953, Bizánc és a magyarság, Budapest, repr. 2003.
Moravcsik, Gy. 1988, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, Budapest.
Nemerkényi, E. 2004, Latin Classics in Medieval Hungary: Eleventh Century, Debrecen and Budapest.
Németh, P. 1996, ‘The Archaeology of the Conquest Period: A History of Research’, in Fodor 1996, 19–26.
Nyitrai, I. 1996, ‘A magyar őstörténet perzsa nyelvű forrásai’, in Kovács and Veszprémy 1996, 61–76.
Oikonomidès, N. 1971, ‘À propos des relations ecclésiastiques entre Byzance et la Hongrie au Ⅺe siècle: le métropolite de Turquie’, Revue des Études Sud-Est Européennes 9/3, 527–33.
Otto I, Letter to Bishop Piligrim of Passau, Monumenta Germaniae Historica Epistolae selectae, ed. Strecker, K., vol. Ⅲ, Berlin 1925, 100–1, no. 96.
Paládi-Kovács, A. 1997, ‘A magyar lótartás jellege a honfoglalás korában’, in Kovács and Paládi-Kovács 1997, 95–107.
Pálfi, Gy. , Gy., L. Farkas, Molnár, E. 1996, Honfoglaló magyarság Árpád kori magyarság. Antropológia – régészet – történelem, Szeged.
Piligrim, Letter to Pope Benedict Ⅵ, c. 973–4, Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae, ed. Marsina, R., vol. I, Bratislava, 1971, 41–3, no. 44.
Pirigyi, I. 1990, A magyarországi görögkatolikusok története, vol. I, Nyíregyháza.
Pócs, É. 1997, ‘A magyar mitológia és Európa’ in Kovács and Paládi-Kovács 1997, 309–22.
Prinzing, G. and M. Salamon eds. 1996, Byzanz und Ostmitteleuropa 950–1453, Copenhagen.
Rajeczky, B. 1988, Magyarország Zenetörténete I. Középkor, Budapest.
Regino of Prüm, Chronica, ed. Rau, R., Fontes ad Historiam Regni Francorum Aevi Karolini Illustrandam, Berlin, 1960 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters Ⅶ), 179–319.
Révész, L. 1996, A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez, Miskolc.
Révész, L. 2003, ‘The Cemeteries of the Conquest Period’, in Visy 2003, 338–43.
Révész, L. and I. Nepper 1996, ‘The Archaeological Heritage of the Ancient Hungarians’, in Fodor 1996, 37–56.
Ritoók, Á. 1997, ‘A magyarországi falusi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei’, Folia Archaeologica 46, 165–77.
Ritoók, Á. and Simonyi, E., eds. 2005, ‘… a halál arnyékának völgyében járok’. A középkori templom körüli temetők kutatása, Budapest.
Rodvlfi Glabri historiarvm libri qvinqve, ed. and tr. France, J., in Rodulfus Glaber Opera, Oxford, 1989 (Oxford Medieval Texts ⅩⅩⅣ), 1–253.
Róna-Tas, A. 1999, Hungarians and Europe in the Early Middle Ages: An Introduction to Early Hungarian History, Budapest.
Rózsa, G. and G. Vörös 1996, ‘Legenda és valóság (Árpád-kori temető emlékei Szentesen)’, in Pálfi, Farkas and Molnár 1996, 65–78.
Serédi, J. ed. 1938, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, Budapest, abridged repr. 1988.
Shepard, J. 1996, ‘Byzantium and the Steppe-nomads: The Hungarian Dimension’, in Prinzing and Salamon, 1996, 55–83.
Shepard, J. 2004, ‘Byzantine Writers on the Hungarians in the Ninth and Tenth Centuries’, Annual of Medieval Studies at CEU 10, 97–123.
Sigebertus Gemblacensis, Chronica a. 381–1111, ed. Bethmann, D. L. C., Monumenta Germaniae Historica SS Ⅵ, Hanover, 1894, 300–74.
Simon of Kéza, Gesta Hungarorum, ed. Domanovszky, A., SRH, vol. I, 129–94.
Sólymos, Sz. 2001, ‘Az első bencés szerzetesek hazánkban’, in Takács 2001, 48–60.
Sopko, J. and Valoch, J. 1987, Codex Nitriensis – Nitriansky Kódex, Martin.
SRH: Scriptores Rerum Hungaricarum, ed. Szentpétery, I., 2 vols., Budapest, 1937–8, repr. 1999.
Štefanovičová, T. 1975, Bratislavsk hrad v 9.–12. storičí, Bratislava.
Szabadfalvi, J. 1997, ‘A honfoglalás kori magyarság állattenyésztő technikája’, in Kovács and Paládi-Kovács 1997, 69–83.
Szakács, B. Zs. 1997, ‘Western Complexes of Hungarian Churches of the Early Eleventh Century’, Hortus Artium Mediaevalium 3, 149–63.
Szakács, B. Zs. 2000, ‘Az államalapítás korának építészete Magyarországon’, Műemlékvédelem 44, 67–74.
Szakács, B. Zs. 2002, ‘Remarks on the Filigree of the Holy Crown of Hungary’, Acta Historiae Artium 43, 52–61.
Szakács, B. Zs. 2004, ‘Állandó alaprajzok – változó vélemények? Megjegyzések a “bencés templomtípus” magyarországi pályafutásához’, in Maradandóság és változás, ed. Sz. Bodnár, et al., Budapest, 25–37.
Szegfű, L. 1999, ‘Le Monde spirituel des Hongrois païens’, in Csernus and Korompay 1999, 103–20.
Székely, Gy. 1984, ‘Koronaküldések és királykreálások a 10–11. századi Európában’, Századok 118/5, 905–49.
Szentpétery, I. 1938, ‘Szent István király oklevelei’, in Serédi 1938, vol. II, 133–202.
Szőke, B. M. 1990–1, ‘The Question of Continuity in the Carpathian Basin of the 9th century ad’, Antaeus 19–20, 145–57.
Szőke, B. M. 1998, ‘A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon’, Ars Hungarica 26, 257–319.
Szőke, B. M. 2001, ‘Mosaburg/Zalavár a karoling korban’, in Takács 2001, 21–34, 573–80.
Szőke, B. M. 2003, ‘The Carolingian Period’, in Visy 2003, 312–17.
Szűcs, J. 1992, A magyar nemzeti tudat kialakulása, Szeged.
Takács, I. ed. 2001, Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries of Medieval Hungary, Pannonhalma.
Takács, M. 1997, ‘A honfoglaláskori edényművesség’, in Kovács and Paládi-Kovács 1997, 205–23.
Tettamanti, S. 1975, ‘Temetkezési szokások a Ⅹ–Ⅺ. században a Kárpát medencében’, Studia Comitatensia 3, 79–122.
Theotmar, Letter to Pope John Ⅸ, 900, in Codex Diplomaticus et epistolaris Slovaciae, ed. Marsina, R., Bratislava, I, 1971, 32–5, no. 39.
Thietmar of Merseburg, Chronicon, ed. Trillmich, W., Berlin, 1957 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters IX).
Thorockay, G. 2002a, ‘Szent István egyházmegyéi – Szent István püspökei’, in Veszprémy 2002, 482–94.
Thorockay, G. 2002b, ‘Szent István pannonhalmi oklevelének kutatástörténete’, in Veszprémy 2002, 237–63.
Torma, I. ed. 1979, Magyarország Régészeti Topográfiája, vol. V, Esztergom és a dorogi járás, Budapest.
Török, J. 1986, ‘A középkori magyarországi liturgia története’, in Kódexek a középkori Magyarországon, ed. Cs. Csapodi, et al., Catalogue, Budapest, 49–63.
Török, J. 1991, ‘A hazai és a lotharingiai liturgia kapcsolata a Ⅺ. században’, in Boldogasszony ága, ed. Zs. Erdélyi, , Budapest, 223–8.
Török, J. 2002a, A tizenegyedik század magyar egyháztörténete, Budapest.
Török, J. 2002b, A tizenkettedik század magyar egyháztörténete, Budapest.
Tóth, E. 1996, ‘A Szent Korona apostollemezeinek keletkezéséhez’, Communicationes Archaeologicae Hungariae, 181–210.
Tóth, E. 1999, ‘Szent Adorján és Zalavár’, Századok 133/1, 3–40.
Tóth, E. 2000, ‘Das ungarische Krönungszepter’, Folia Archaeologica 48, 111–53.
Tóth, E. and Buzás, G. 2001, Magyar építészet I. A rómaiaktól a román korig, Budapest.
Tóth, M. 1983, ‘A pécsi székesegyház nyugati karzata’, Építés-Építészettudomány 15, 429–55.
Tóth, M. 1988, ‘A művészet Szent István korában’, in Szent István és kora, ed. Glatz, F. and Kardos, J., Budapest, 113–32.
Tóth, S. 1963, and 1993–4, ‘A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai Ⅰ–Ⅱ’, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1, 115–42; 19–20, 327–45.
Tóth, S. 2001, ‘Tihany’, in Takács 2001, 335–8 and 677–8.
Tóth, S. L. 1996, ‘A honfoglaló magyar törzsek szállásterületei’, in Pálfi, Farkas and Molnár 1996, 17–22.
Uzsoki, A. 1984, ‘I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai’, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17, 145–88.
Váczy, P. 1938, ‘Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában’, in Serédi 1938, 213–65.
Váczy, P. 1994, A magyar történelem korai századaiból, Budapest.
Vályi, K. 1992, ‘Építőáldozat az Árpád-kori Szeren’, Hiedelmek, szokások az Alföldön I, ed. Novák, L., Acta Musei de János Arany Nominati Ⅶ, 121–35.
Vékony, G. 2002, Magyar őstörténet – magyar honfoglalás, Budapest.
Veszprémy, L. 2000, ‘Conversion in Chronicles: The Hungarian Case’, in Armstrong and Wood 2000, 133–45.
Veszprémy, L. ed. 2002, Szent István és az államalapítás, Budapest.
Veszprémy, L. 2003, ‘Adémar de Chabannes krónikájának magyar vonatkozásai. Textus és kontextus’, Századok 137/2, 459–67.
Veszprémy, L. 2004, ‘Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez’, Századok 138/2, 325–47.
Vida, T. 2003, ‘The Early and Middle Avar Period’, in Visy 2003, 302–7.
Visy, Zs. ed. 2003, Hungarian Archaeology at the Turn of the Millennium, Budapest.
Vörös, I. 1996, ‘A honfoglaló magyarok lovai’, in A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei, ed. Révész, L. and Wolf, M., Miskolc, 335–45.
Wieczorek, A. and Hinz, H.-M., eds. 2000, Europas Mitte um 1000, 2 vols. and Katalog, Stuttgart.
Wipo, Gesta Chuonradi Ⅱ imperatoris, ed. Trillmich, W., Fontes Saeculorum noni et undecimi historiam ecclesiae Hammaburgensis necnon Imperii illustrantes, Darmstadt, 1961 (Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters XI), 522–613.
Wolf, M. 1996, ‘Earthen Forts and Ispán's Castles’, in Fodor 1996, 57–61.
Wolf, M. 2003, ‘Earthen Forts’, in Visy 2003, 328–31.
Wolf, M. 2005, ‘“Ecclesia baptismalis, ecclesia parochialis” – A borsodi ispánsági vár templomai’, in Ritoók and Simonyi 2005, 131–9.
Wolfram, H. 1995, Salzburg, Bayern, Österreich. Die Conversio Bagoariorum et Carantanorum und die Quellen ihrer Zeit, Munich.
Zádor, M. 1972, ‘Byzantine Influences in Early Medieval Hungarian Architecture’, in Évolution générale et développements régionaux en histoire de l'art. Actes du ⅩⅫe Congrès International d'Histoire de l'Art, Budapest 1969, ed. Gy. Rózsa, , Budapest, 185–90.
Zimonyi, I. 1996, ‘A 9. századi magyarokra vonatkozó arab források. A Dzsajháni hagyomány’, in Kovács and Veszprémy 1996, 49–59.