Hostname: page-component-8448b6f56d-t5pn6 Total loading time: 0 Render date: 2024-04-19T11:30:53.481Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

A (Needle) Case in Point: Transformations in the Carpathian Basin During the Early Middle Ages (Late Avar Period, 8th–9th century ad)

Published online by Cambridge University Press:  26 February 2021

Gergely Szenthe Open the ORCID record for Gergely Szenthe [Opens in a new window]  and
Erwin Gáll Open the ORCID record for Erwin Gáll [Opens in a new window]
Gergely Szenthe
Affiliation:
Hungarian National Museum, Budapest, Hungary; Institute of Hungarian Research, Budapest, Hungary
Erwin Gáll
Affiliation:
‘Vasile Pârvan’ Institute of Archaeology, Bucharest, Romania
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

In the late Avar period (eighth to ninth century ad), vast quantities of utilitarian artefacts were produced in series in the Carpathian Basin, a phenomenon not seen since the end of the Roman period. The distribution of these articles reflects not only the region's settlement pattern, but also how these artefacts were disseminated. The communication network in the Carpathian Basin underwent a significant transformation between the early and late Avar period: its major nodes, equated with population centres but not necessarily with elite centres, contributed to moulding a social and cultural milieu that included specialized craftsmen. An early single hub in southern Transdanubia was replaced by multiple centres by the late Avar period. Around ad 700, a bipolar settlement pattern emerges in the southern part of the Carpathian Basin. It seems that the Great Hungarian Plain began to play an equal, if not dominant, role in the communication network of the Carpathian Basin at this time.

A l’époque des Avars tardive (VIIIe et IXe siècles apr. J.-C.), d’énormes quantités d'objets communs ont été produits en série dans le Bassin des Carpates, un phénomène qui ne s’était pas manifesté depuis la fin de l’époque romaine. La répartition de ces articles reflète non seulement comment l'occupation de cette région était structurée mais aussi comment ces objets étaient distribués. Les réseaux de communication dans le Bassin des Carpates se sont transformés de façon significative entre l’époque des Avars précoce et tardive : ses noyaux principaux, interprétés comme des centres de population majeurs mais sans s'ils soient obligatoirement des centres occupés par les élites, ont contribué à façonner le milieu social et culturel qui permettait à des artisans spécialisés d'exercer leur métier. Un seul pôle précoce dans le sud de la Transdanubie fut remplacé par plusieurs centres à l’époque des Avars tardive. Autour de 700 apr. J.-C., une organisation bipolaire de l'occupation du territoire émergea dans le sud du Bassin des Carpates. Il semblerait qu’à ce moment-là le grand Alföld ait joué un rôle égal, ou même dominant, dans les réseaux de communication du Bassin des Carpates. Translation by Madeleine Hummler

In der Spätawarenzeit (8. und 9. Jahrhundert n. Chr.) wurden enorme Mengen von Gebrauchsgegenständen im Karpatenbecken serienmäßig hergestellt, ein Phänomen, das seit dem Ende der Römerzeit unbekannt war. Das Verbreitungsbild dieser Waren zeigt nicht nur, wie die Besiedlung der Gegend gegliedert war, sondern auch, wie die Gegenstände verteilt wurden. Das Verkehrsnetzwerk im Karpatenbecken hat sich zwischen der frühawarischen und spätawarischen Zeit stark verändert: die Hauptknotenpunkte, welche man mit Bevölkerungszentren aber nicht unbedingt mit Elitenzentren gleichsetzen kann, trugen zur Entwicklung eines gesellschaftlichen und kulturellen Milieus mit spezialisierten Handwerker bei. Ein frühes einzelnes Zentrum im Süden von Transdanubien wurde in der Spätawarenzeit durch mehrere Zentren ersetzt. Ein bipolar strukturiertes Besiedlungssystem entstand um 700 n. Chr. im südlichen Teil des Karpatenbeckens. Zu diesem Zeitpunkt spielte die große ungarische Tiefebene scheinbar eine gleichwichtige oder sogar dominante Rolle im Verkehrsnetzwerk des Karpatenbeckens. Translation by Madeleine Hummler

Keywords

Late Avar periodCarpathian BasinTransdanubiaGreat Hungarian Plaindistribution systemburialsneedle casesépoque des Avars tardiveBassin des CarpatesTransdanubiegrand Alföldsystème de distributionsépulturesboites à aiguillesSpätawarenzeitKarpatenbeckenTransdanubiengroße ungarische Tiefebene VerteilungssystemGräberNadelbehälter
Type
Article
Information
European Journal of Archaeology , Volume 24 , Issue 3 , August 2021 , pp. 345 - 366
Copyright
Copyright © European Association of Archaeologists 2021

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

Bálint, Cs. 2010. Der Goldschatz von Nagyszentmiklós (Varia Archaeologica Hungarica, 16/b). Budapest: Balassi Kiadó.Google Scholar
Bálint, Cs. 2019. The Avars, Byzantium and Italy (Varia Archaeologica Hungarica, 31). Budapest: Archaeolingua.Google Scholar
Balogh, Cs. 2010. A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető. In: Balogh, Cs. & Fischl, K.P., eds. Felgyő Ürmös-tanya. Bronzkori és avarkori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Monumenta Archaeologica, 1). Szeged: Móra Ferenc Múzeum, pp. 185–381.Google Scholar
Balogh, Cs. & Pásztor, A. 2015. Large Bead-Pendant Earrings from the Avar Period – Az avar kori nagygyöngycsüngős fülbevalók. In: Türk, A., Balogh, Cs. & Major, B., eds. Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV Konferenciája / Conference of Young Scholars on the Migration Period, Esztergom, November 4–6, 2014. Budapest: Archaeolingua, pp. 581–648.Google Scholar
Bartha, A. & Erdélyi, I. 1961. Népvándorláskori régészetünk módszertani és elméleti kérdéseihez. Archaeologiai Értesítő, 88: 68–76.Google Scholar
Biermann, F. 1998. Handel, Haus- und Handwerk in frühmittelalterlichen Burg-Siedlungskomplexen zwischen Elbe und Lubsza. In: Henning, J. & Ruttkay, A., eds. Frühmittelalterlicher Burgenbau in Mittel- und Osteuropa. Bonn: Rudolf Habelt, pp. 95–114.Google Scholar
Biermann, F. 2008. Die Knochen- und Geweihbearbeitung im nordwestslawischen Siedlungsgebiet vom 7./8. bis 12. Jahrhundert. In: Melzer, W., ed. Archäologie und mittelalterliches Handwerk – Eine Standortbestimmung. Beiträge des 10. Kolloquiums des Arbeitskreises zur archäologischen Erforschung des mittelalterlichen Handwerks. Soest: Westfälische Verlagsbuchhandlung Mocker & Jahn, pp. 239–66.Google Scholar
Bognár, B.K. 2016. A Special Ceramic Type: The Late Avar Yellow Pottery. Hungarian Archaeology E-Journal, winter 2016 [online] [accessed 9 September 2020], pp. 22–28. Available at: <http://files.archaeolingua.hu/2016T/Bognar_E16T.pdf>. (http://files.archaeolingua.hu/2016T/Bognar_E16T.pdf)..+(http://files.archaeolingua.hu/2016T/Bognar_E16T.pdf).>Google Scholar
Bollók, Á. 2015. Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a Magyar honfoglalás kori díszítőművészethez. Budapest: Institute of Archaeology of the Hungarian Academy of Sciences.Google Scholar
Bradley, R. 2017. A Geography of Offerings: Deposits of Valuables in the Landscapes of Ancient Europe. Oxford: Oxbow Books.Google Scholar
Čilinská, Z. 1973. Frühmittelalterliches Gräberfeld in Želovce (Archeologica Slovaca Catalogi, 5). Bratislava: Slowakische Akademie der Wissenschaften.Google Scholar
Čilinská, Z. 1975. Pohrebisko z 8. storočia v Cíferi – Páci. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku, pp. 82–85.Google Scholar
Clarke, D. 2015. Analytical Archaeology. (2nd, rev. edn). London & New York: Routledge.Google Scholar
Cosma, C. 2018a. Graves with Horses Discovered in the 7th–8th Centuries Cemetery in Şpălnaca/Şugud (Alba County). Ziridava, 32: 157–76.Google Scholar
Cosma, C. 2018b. Graves of Avar Military Chiefs in Transylvania / Morminte de șefi militari avari din Transilvania. Cluj-Napoca: Editura Mega.Google Scholar
Curta, F. 2020. Migrations in the Archaeology of Eastern and Southeastern Europe in the Early Middle Ages (Some Comments on the Current State of Research). In: Preiser-Kapeller, J., Reinfandt, L. & Stouraitis, Y., eds. Migration Histories of the Medieval Afroeurasian Transition Zone (Studies in Global Migration History, 39/13). Leiden: Brill, pp. 101–38. https://doi.org/10.1163/9789004425613_005Google Scholar
Daim, F. 2000. ‘Byzantinische’ Gürtelgarnituren des 8. Jahrhunderts. In: Daim, F., ed. Die Awaren am Rand der byzantinischen Welt (Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie, 7). Innsbruck: Wagner, pp. 77–204.Google Scholar
Daim, F. 2010. Byzantine Belt Ornaments of the 7th and 8th Centuries in Avar Contexts. In: Entwistle, C. & Adams, N., eds. ‘Intelligible Beauty’: Recent Research on Byzantine Jewellery. London: British Museum, pp. 61–71.Google Scholar
Daim, F., Chameroy, J., Greiff, S., Patscher, S., Stadler, P. & Tobias, B. 2010. Kaiser, Vögel, Rankenwerk – byzantinischer Gürteldekor des 8. Jahrhunderts und ein Neufund aus Südungarn. In: Daim, F. & Drauschke, J., eds. Byzanz – das Römerreich im Mittelalter. Teil 3: Peripherie und Nachbarschaft (Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums, 84/3). Mainz: Römisch-Germanisches Zentralmuseum, pp. 277–330.Google Scholar
Dimitriević, D., Kovačević, J. & Vinski, Z. 1962. Seoba Naroda. Arheoloski nalazi jugoslovenskog Podunavlja. Zemun: Narodni Muzej.Google Scholar
Dugonjić, A. & Rapan Papeša, A. 2019. Avari i Slaveni / Avars and Slavs. Zagreb: Archaeological Museum in Zagreb.Google Scholar
Dumitraşcu, S. 1982. O locuinţă-atelier de lucrat piepteni (sec. VI. e.n.) descoperită la Biharea. Crisia, 12: 107–21.Google Scholar
Erdélyi, I. 1958. A Jánoshidai avarkori temető. Das awarenzeitliche Gräberfeld von Jánoshida (Régészeti Füzetek Ser. II/1). Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
Fancsalszky, G. 2007. Állat- és emberábrázolások késő avar kori öntött bronz övvereteken. Budapest: Martin Opitz.Google Scholar
Fettich, N. 1965. Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót-Basaharc (Studia Archaeologica, 3). Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
Fontijn, D. 2002. Sacrificial Landscapes: Cultural Biographies of Persons, Objects and ‘Natural’ Places in the Bronze Age of the Southern Netherlands, c. 2300–600 bc (Analecta Praehistorica Leidensia, 33/34). Leiden: Sidestone.Google Scholar
Gáll, E. 2014. The Avar Conquest and What Followed: Some Ideas on the Process of the ‘Avarisation’ of the Transylvanian Basin (6th–7th Centuries). In: Cociş, S., ed. Archäologische Beiträge. Gedenkschrift zum hundertsten Geburtstag von Kurt Horedt (Patrimonium Archaeologicum Transylvanicum, 7). Cluj-Napoca: Editura Mega, pp. 295–324.Google Scholar
Garam, É. 1969. A késő avar kori sárga kerámia. Archaeologiai Értesítő, 96: 207–41.Google Scholar
Garam, É. 1995. Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period (567–829) in Hungary, vol. 3. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
Garam, É. 2019. Das awarenzeitliche Gräberfeld von Zamárdi-Rétifölde, Teil 3 (Monumenta Avarorum Archaeologica, 12). Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
Gömöri, J. 2000. Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannoniában. Sopron: Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteménye.Google Scholar
Hampel, J. 1905. Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig: Friedrich Vieweg & Sohn.Google Scholar
Härke, H. & Arzhantseva, I. 2016. Some Theories, Models and Analogies for Dzhankent: A Context for Early Medieval Urbanization on the Lower Syr-Darya. Yлкен Алтай әлемі – Мир Большого Алтая – World of Great Altai, 2(4.2): 886–96.Google Scholar
Harmatta, J. 1956. László Gyula ‘Régészeti tanulmányok az avar társadalom történetéhez’ c. munkája kéziratának megvitatásáról. A Magyar Tudományos Akadémia 2, Osztályának Közleményei, 7/1: 113–28.Google Scholar
Herold, H. 2009. Materielle Kultur – Technologische Tradition – Identität. Untersuchungen zur Archäologie des Frühmittelalters in Niederösterreich. Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters, 37: 111–34.Google Scholar
Hodder, I. 1982. Symbols in Action: Ethnoarchaeological Studies of Material Culture. Cambridge: Cambridge University Press.Google Scholar
Horedt, K. 1958. Contribuţii la istoria Transilvaniei în secolele IV–XIII. Bucureşti: Editura Academiei Republicii Populare Romîne.Google Scholar
Kiss, A. 1996–1997. Az avar kori tegezek csontlemezeinek kronológiájához. Archaeologiai Értesítő, 123–24: 75–84.Google Scholar
Kovrig, I. 1956. Review of Gy. László, Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. Archaeologiai Értesítő, 83: 240–41.Google Scholar
László, Gy. 1940. Avarkori pásztorkészségeink. Archaeologiai Értesítő, 3.1: 91–98.Google Scholar
László, Gy. 1943. A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge / Der Grabfund von Koroncó und der altungarische Sattel (Archaeologia Hungarica, 27). Budapest: Országos Magyar Történeti Múzeum.Google Scholar
Macháček, J. 2010. The Rise of Medieval Towns and States in East Central Europe: Early Medieval Centres as Social and Economic Systems (The Other Europe in the Middle Ages 10). Boston: Brill.CrossRefGoogle Scholar
Madaras, L. 1995. The Szeged-Fehértó A and B Cemeteries (Avar Corpus Fascicule 3). Debrecen & Budapest: Kapitalis.Google Scholar
McCormick, M. 2001. Origins of the European Economy: Communication and Commerce ad 300–900. Cambridge: Cambridge University Press.Google Scholar
Mesterházy, K. 2005. The Hortobágy in the Hungarian Conquest Period. In: Gáll, E., Juhász, I. & Sümegi, P., eds. Environmental Archaeology in North-Eastern Hungary (Varia Archaeologica Hungarica, 19). Budapest: Archaeolingua, pp. 387–93.Google Scholar
Pásztor, A. 1983. Adatok a közép-avarkor ékszerviseletének kérdéséhez. Beiträge zur Frage der mittelawarenzeitlichen Schmucke. Archaeologiai Értesítő, 113: 113–34.Google Scholar
Pásztor, A. 2018. A hajós-cifrahegyi avar kori gyöngyleletek. In: Varga, M. & Szentpéteri, J., eds. Két világ határán. Kaposvár: Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, pp. 255–91.Google Scholar
Polgár, Sz. 2019. Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján (kb. 750–1000) (Magyar Őstörténeti Könyvtár, 32). Budapest: Balassi Kiadó.Google Scholar
Pópity, D., Kovács, Zs.E. & Paja, L. 2012. Egyedi díszítésű késő avar kori csont tűtartó Maroslele határából (Csongrád megye) / Late Avar Pin Case with a Unique Decoration from the Vicinity of Maroslele (Csongrád County). In: Kvassay, J., ed. Évkönyv és jelentés a kulturális örökségvédelmi szakszolgálat 2009. évi feltárásairól / Field Service for Cultural Heritage 2009 Yearbook and Review of Archaeological Investigations. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ, pp. 389–419.Google Scholar
Roe, P.G. 1995. Style, Society, Myth and Structure. In: Carr, C. & Neitzel, J.E., eds. Style, Society and Person: Archaeological and Ethnological Perspectives. London: Springer, pp. 27–76.CrossRefGoogle Scholar
Salamon, Á. 1995. The Szeged-Makkoserdő Cemetery (Avar Corpus Fascicule 4). Debrecen & Budapest: Kapitalis.Google Scholar
Samu, L. & Blay, A. 2019. Térbeli átrendeződés a 7. századi Kárpát-medencében. In: Balogh, Cs., Szentpéteri, J. & Wicker, E., eds. Hatalmi központok az avar kaganátusban / Power Centres in the Ava Khaganate. Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum, pp. 263–332.Google Scholar
Schulze-Dörrlamm, M. 2001. Herkunft und Funktion der dreizipfligen Geweihbehälter des frühen und hohen Mittelalters. Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz, 48: 529–57.Google Scholar
Skriba, P. 2013. Az avar kori kerámia kutatásának új eredményei. Regionális egységek meghatározásának lehetőségei az avar kor második felében [New Results in Research on Avar Ceramics. Possibilities of Defining Regional Units in the Second Half of the Avar Age]. PowerPoint presentation, Budapest [online] [accessed 9 September 2020]. Available at: <https://www.academia.edu/27498419/Az_avar_kori_ker%C3%A1mia_kutat%C3%A1s%C3%A1nak_%C3%BAj_eredm%C3%A9nyei._Region%C3%A1lis_egys%C3%A9gek_meghat%C3%A1roz%C3%A1s%C3%A1nak_lehet%C5%91s%C3%A9gei_az_avar_kor_m%C3%A1sodik_fel%C3%A9ben>>Google Scholar
Stadler, P. 1990. Verbreitung und Werkstätten der awarischen Hauptriemenbeschläge mit Greifendarstellung. In: Friesinger, H. & Daim, F., eds. Typen der Ethnogenese unter besonderer Berücksichtigung der Bayern vol. 2 (Veröffentlichungen der Kommission für Frühmittelalterforschung, 13). Wien: Österreichische Akademie der Wissenschaften, pp. 305–50.Google Scholar
Straub, P. 1997. Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaelogica, 3: 117–51.Google Scholar
Szalontai, Cs. 2019. Berendezkedés a szegedi tájban. Egy mikrorégió újraértelmezett településrendje és hatalmi struktúrája az avar korban. In: Balogh, Cs., Szentpéteri, J. & Wicker, E., eds. Hatalmi központok az avar kaganátusban / Power Centres in the Avar Khaganate. Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum, pp. 375–99.Google Scholar
Szenthe, G. 2012. Meister und ihre Kunden. Herstellung und Verbreitung gegossener Bronzegegenstände im spätawarenzeitlichen Karpatenbecken. Archaeologiai Értesítő, 137: 57–75.CrossRefGoogle Scholar
Szenthe, G. 2013. Connections between the Mediterranean and the Carpathian Basin in the 8th Century ad: On the Hinged Strap-Ends of the Late Avar Period. Acta Archaeologica Carpathica, 48: 195–225.Google Scholar
Szenthe, G. 2015. Über die Aussagekraft der Hinterlassenschaft einer Heidenelite: Spätawarenzeitliche Funde auf dem Prüfstand. In: Heinrich-Tamáska, O., Herold, H., Straub, P. & Vida, T., eds. ‘Castellum, civitas, urbs’ – Zentren und Eliten im frühmittelalterlichen Ostmitteleuropa – Centres and Elites in Early Medieval East-Central Europe (Castellum Pannonicum Pelsonense 6). Budapest, Leipzig, Keszthely & Rahden: Ungarische Akademie der Wissenschaften, Universität Leipzig, Balatoni Múzeum & Marie Leidorf, pp. 293–312.Google Scholar
Szenthe, G. 2016. Crisis or Innovation? A Technology-Inspired Narrative of Social Dynamics in the Carpathian Basin During the Eighth Century. In: Bollók, Á., Csiky, G. & Vida, T., eds. Zwischen Byzanz und der Steppe. Archäologische und historische Studien für Csanád Bálint zum 70. Geburtstag / Between Byzantium and the Steppe: Archaeological and Historical Studies in Honour of Csanád Bálint on the Occasion of his 70th Birthday. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, pp. 351–70.Google Scholar
Szenthe, G. 2018. Material Culture Patterning as the Source of the Avar Power Network, 8th Century ad. In: Rácz, Zs., Koncz, I. & Gulyás, B., eds. ‘Hadak útján’. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVI. konferenciája. Gazdaság – kereskedelem – kézművesség / 26th Conference of Young Scholars on the Migration Period. Economy – Trade – Craftsmanship. Budapest: Institute of Archaeological Sciences, Eötvös Loránd University, pp. 291–314. https://doi.org/10.17204/dissarch.suppl2.291Google Scholar
Szenthe, G. 2019. The ‘Late Avar Reform’ and the ‘Long Eighth Century’: A Tale of the Hesitation between Structural Transformation and the Persistent Nomadic Traditions (7th to 9th Century ad). Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae, 70: 215–50. https://doi.org/10.1556/072.2019.70.1.8CrossRefGoogle Scholar
Szenthe, G. 2020. Növényi ornamentika a késő avar kori díszítőművészetben (Kr. u. 8. század – 9. század eleje). Kultúrtörténeti tanulmányok (A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 3). Budapest: Magyarságkutató Intézet.Google Scholar
Szenthe, G., Gáll, E., H. Tóth, E. & Horváth, A. in prep. The Early Medieval Cemetery at Hortobágy-Árkus. A 8th–10th Century Elite Group from the North Eastern Carpathian Basin. Budapest: Magyarságkutató Intézet.Google Scholar
Szentpéteri, J. ed. 2002. Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa (Varia Archaeologica Hungarica 13/1–2). Budapest: Institute of Archaeology of the Hungarian Academy of Sciences.Google Scholar
Szőke, B.M. 1982. Ein charakteristischer Gebrauchsgegenstand des ostfränkischen Grenzgebietes: das Eisenmesser mit Knochengriff. Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae, 34: 23–39.Google Scholar
Szőke, B.M. 2014. The Carolingian Age in the Carpathian Basin. Budapest: Hungarian National Museum.Google Scholar
Takács, M. 2012. Die Chronologie der Siedlungen und besonders der Siedlungskeramik des Karpatenbeckens des 8.–11. Jahrhunderts. In: Tobias, B., ed. Die Archäologie der frühen Ungarn. Chronologie, Technologie und Methodik (Tagungen des Römisch-Germanischen Zentralmuseums, 17). Mainz: Römisch-Germanisches Zentralmuseum, pp. 145–68.Google Scholar
Takács, M. 2017. The Archaeological Investigations of Settlements of the 7th–13th c. ad in Hungary in the Last Three Decades. In: Sekelj, T., Tkalčec, T., Krznar, S. & Belai, J., eds. Srednjovjekovna naselja u svetlu arheoloških izvora / Medieval Settlements in the Light of Archaeological Sources. Zagreb: Institute Archaeology, pp. 6–14.Google Scholar
Törőcsik, T. & Sümegi, P. 2019. Pollen-Based Reconstruction of the Plant Cultivation in the Carpathian Basin from the Migration Age to the End of the Medieval Age. Archeometriai Műhely, 16: 245–70.Google Scholar
Vida, T. 1999. Die awarenzeitliche Keramik I (Varia Archaeologia Hungarica, 8). Budapest: Balassi Kiadó.Google Scholar
Vinski-Gasparini, K. & Ercegović, S. 1958. Rano-srednjovjekovnogroblje u Brodskom Drenovcu. Vjesnik Arheološkog muzeja u Zagrebu, 1: 129–61.Google Scholar