In this short note I would like to reflect again upon paragraphs 39–40 of Epicurus’ Letter to Herodotus and, more specifically, on the text printed in the last (superb and now indispensable) critical edition by Tiziano Dorandi, which I quote below together with the critical apparatus (758–9, lines 495–502):
495 ἀλλὰ μὴν καὶ (τοῦτο καὶ ἐν τῇ Μεγάλῃ ἐπιτομῇ φησι κατ’
ἀρχήν καὶ ἐν τῇ α′ Περὶ φύσεως) τὸ πᾶν ἐστι <σώματα
καὶ κενόν>· σώματα μὲν γὰρ ὡς ἔστιν, αὐτὴ ἡ αἴσθησις ἐπὶ
πάντων μαρτυρεῖ, καθ’ ἣν ἀναγκαῖον τὸ ἄδηλον τῷ
λογισμῷ τεκμαίρεσθαι, ὥσπερ προεῖπον. [40] τόπος δὲ εἰ
500 μὴ ἦν ὃ κενὸν καὶ χώραν καὶ ἀναφῆ φύσιν ὀνομάζομεν, οὐκ
ἂν εἶχε τὰ σώματα ὅπου ἦν οὐδὲ δι’ οὗ ἐκινεῖτο, καθάπερ
φαίνεται κινούμενα.
495–496 de scholiis glossematibusque in tribus Epicuri epistulis et in RS i, vid. Dorandi, Epicuro 277–8 496–497 σώματα καὶ κενόν duce Gass. (πῇ μὲν σῶμα, πῇ δὲ κενόν) suppl. V. d. Muehll: σώματα καὶ τόπος Us. Traditam lectionem defendere conatur Arndt 26. Vid. K. Algra, Elenchos 15 (1994) 100 et D. Obbink, Philodemus On Piety. Part 1 (1996) 338–9 497 σώματα ΦFP4: σώμα· τὰ BP1498 πάντων om. Φ 499 τόπος δὲ Us.: τὸ πρόσθε B1: τὸ πρόσθεν B2PΦ: πρόσθεν F Cf. Lucr. 1.426–7 (locus) et vid. Sedley, Phronesis (1982) 183–4 εἰ δὲ Φ (coni. Gass.) 500 ὃ Φ: ὃ* B2: ὃν B1, ut vid.: ὂν PF ὃ post κενὸν traiecit Φ προεῖπον τὸ πρόσθεν· εἰ δὲ μὴ ἦν ὃ κενὸν Brieger, Seele 5 Vid. Dorandi, Epicuro 282–4 501 ἦν B: εἴη ΦFP4: ἔνι P1(Q) 502 οὐδ’ Us.: οὔτε B2PF: ὅτε B1503 περιληπτικῶς rec.